 |
| Származási hely: Szabadkőművességgel kapcsolatos könyvek |
Raffay Ernő szabadkőműves témakörben megjelenő harmadik, talán az eddigi leginkább érdekfeszítő kötetét tartja kézben az olvasó. A szerző – folytatva korábbi gyakorlatát – egyedülálló levéltári kutatásaival nemcsak a magyarországi titkos társaság szándékait és célrendszerét tárja fel, hanem új megvilágításba helyezi a 20. század első két évtizede Magyarországának történetét. Nem túlzás azt állítani, hogy munkája teljesen átrajzolja a Trianont megelőző időszakról kialakult képet.
A Politizáló szabadkőművesség című új kötetből megismerhetjük a magyarországi szabadkőművesség radikalizálódásának következő állomását, a Jászi Oszkár nevével fémjelzett Martinovics páholy létrejöttét és tevékenységét, s hosszú oldalakon át olvashatjuk ama súlyos állítás bizonyítékait, mely szerint: a baloldali radikálisok célja nem volt más, mint a magyar keresztény nemzetállam megdöntése. A könyv nemcsak az eszme- és politikatörténeti folyamatokat mutatja be, hanem a radikális vonal elfogadott és meghatározó személyiségeit is, akik politikai szerephez Károlyi Mihály kormányában, illetve az azt követő kommunista diktatúrában jutottak. Feltárul szemünk előtt, hogy a Tanácsköztársaság szellemi előkészítése éveken keresztül folyt, az nem „a semmiből ugrott elő” 1919. március 21-én. A titkos társaság tevékenységével akarva-akaratlanul hozzájárult a vörösterrorhoz és bizony a Magyar Királyság széthullásához is.
A Könyvtárellátó recenziója:
RECENZIÓ
Raffay Ernő új könyvében tovább ismerteti a dualista Magyarországon működő szabadkőművesek tevékenységével kapcsolatos kutatási eredményeit. A témát feldolgozó könyvéből (Szabadkőművesek Trianon előtt; 201103003) már világosan kiderült alapkoncepciója szerint a trianoni országvesztés legfőbb okozói a páholyokban térnyerő radikálisok voltak, akik az itt kifejtett tevékenységükkel tudatosan rombolták, "bomlasztották" a történelmi Magyarországot. Munkáját az 1920-as betiltáskor lefoglalt hatalmas szabadkőműves levéltári anyagra alapozza, amelynek irataiból hosszan és bőven idézve ismertet meg a páholyokban zajlott egyesületi élettel, előadásokban, újságcikkekben kifejtett ideológiai, politikai vitákkal. Az 1906 és 1912 közötti időszakeseményeit feldolgozó könyv egy korábbi munkája (Harcoló szabadkőművesség, Budapest, Kárpátia Stúdió, 2011) közvetlen folytatásaként a budapesti Democratia és az abból 1908-ban kiváló Martinovics-páhollyal foglakozik, amely a Jászi Oszkár köré szerveződő, a progresszió mellett síkra szálló értelmiségiek gyűjtőhelyévé vált. A szerző ugyan erősen túldimenzionálja a hazai szabadkőművesség és az itt is szerepet vállaló asszimilált zsidó értelmiségiek tényleges hatását a korabeli társadalmi folyamatokra, de számos érdekességgel gazdagítja a korabeli közéleti küzdelmekről való ismereteinket. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése